A következő listába olyan dalokat gyűjtöttem össze, amelyeket már vagy rég elfeledte a média, vagy nem is kapott kellő figyelmet. Következzék néhány jelenleg kevésbé népszerű dal, a teljesség igénye nélkül!
Queen – Spread Your Wings
A News of the World, a Queen egyik, ha nem a legjobb lemeze. A korongon nincs üresjárat, minden dal a csúcsminőségű szórakoztatást jegyében készült. Ezzel a lemezzel érvényesültek végérvényesen Amerikában is, az eladások pedig fantasztikusak voltak. A Spread Your Wings-hez klip is készült, és kislemezként is megjelent, szép népszerűségnek örvendhetett akkoriban. Azonban hamar eltűnt a köztudatból, és 1980-tól kezdve ki is kopott a koncert setlistjéből. Érdekesség, hogy a balladát John Deacon basszusgitáros írta.
Aerosmith – Jailbait
Tyler zenekara ekkor volt totális mélyponton minden tekintetben. Kemény drogproblémák, a banda minden tagjánál, az énekes kritikán alul teljesített a koncerteken (már amelyiket be is tudta fejezni), a tagok közti feszültség az egekben, aminek „hála” Joe Perry dobbantott a bandából. Az ő helyére jött Jimmy Crespo, még ’79-ben. ’81-ben ráadásul a másik bárdista, Brad Whitford is lelépett, majd egy évvel később megjelent a zenekar, Rock in Hard Place című albuma. Jómagam bátran kimerem állítani, hogy az volt a zenekar leggyengébb lemeze. Természetesen, a sajtó sem esett hasra az új anyagtól, és a rajongók sem. Így lett a Rock in Hard Place a banda legkevesebb példányszámban eladott stúdiólemeze. Az pedig már csak hab a tortán, hogy másfél millió dollárt (!) költöttek az album felvételeire. Bele se merek gondolni, mennyi lenne ez a mai árfolyammal számolva… Mindezek ellenére az album nyitódala mégis jó lett! A Jailbait ízig-vérig rock n roll nóta, gyakorlatilag minden meg van benne, ami egy ilyen dalba kell. Kis túlzással már Tyler is elfelejtette, hogy van egy ilyen dala, hisz idejét sem tudom mikor játszották utoljára a nagyközönség előtt.
Guns n’ Roses – Don’t Damn Me
1991. szeptember 17-én megjelent az Use Your Illusion I. & II. A lemez gyakorlatilag bombaként robbant, elképesztő eladásokat produkált, ráadásul, ha nem egyszerre jelent volna meg a két lemez, hanem pár hónap csúszással, akkor jó eséllyel dupla ennyi fogyott volna belőle. Az album ma már kultikus státusznak örvend, nem véletlenül. Az Use Your Illusion I-en szereplő Don’t Damn Me-nek, viszont sanyarú sorsost szánt az élet. Hiába volt egy igazi adrenalin bomba, vagány gitárszólóval, voltak nála jobb dalok is a lemezen. Viszont, hogy ezt a dalt (és most jól kapaszkodj meg!) egyszer sem játszották élőben, az már nevetséges! Ha egy másik lemezen jelent volna meg, talán több szerepet kapott volna…
Warrant - Cherry Pie
A Cherry Pie, az amerikai glam rockerek második nagylemeze, mely 1990-ben került a boltok polcaira. A glam éra ez időben kezdett veszíteni a népszerűségéből, ám a Cherry Pie teljes mértékben a ’80-as évek szellemében készült. A névadó dal hatalmas siker volt akkoriban, klipjét előszeretettel játszották a zenecsatornák. A bandának hamar alábbhagyott a sikere, a dal viszont azonban a zenekar himnusza lett. Amerikában még ma is felcsendül a dal néhány filmben, itthon viszont alig ismerik, leszámítva a zenekar rajongóit, és a témában jártas embereket.
Extreme – Get the Funk Out
Hallottál már olyanról, hogy funk-metal? Akkor ezért nem ismered a dalt! Az Extreme nevű zenekar kezet foghat az előbbi Warranttal. Szinte ugyan azt az utat járták be mindketten, annyi különbséggel, hogy az Extreme több, mint tíz évig a feloszlott bandák csapatát erősítette. A Pornograffitti jól szerepelt az eladási listákon, ám legtöbben mégis a More Than Word-ről emlékeznek rájuk. Ha egy jófajta házibulit szervezel, akkor dobd a playlisbe a Get the Funk Out-ot is!
Joan Jett & the Blackhearts – Fetish
A Punk keresztanya Fetish névre hallgató dala, az azonos című válogatásalbumon látta meg a napvilágot 1999-ben. Egy igazi vad punk sláger, ráadásul egy nőtől! A Fetish pechje csupán az volt, hogy rossz időben, és lemezen jelent meg. Jett egészen 2004-ig nem adott ki új dalokkal rendelkező albumot, így „egy fecske nem csinál nyarat” alapon, a dal sem talált közönségre. Hiába került rá a Naked-re is, ez a hajó már elment.
The Offsping – Million Miles Away
Ezredforduló, az Offspring a csúcson. Az Americana után két évvel megjelent, a Conspiracy of One, mely melegen tartotta azt a bizonyos vasat. Az album megjelenése után sok helyen lehetett hallani a dalt, már azonban teljesen köddé vált.
Green Day – Waiting
Ha már az ezredfordulós punknál tartunk, nem tudok elmenni szó nélkül a Waiting mellett sem. A Warning című lemez, melyen a dal is megjelent, vegyes fogadtatást kapott. Néhányan bírálták a zenekart a túl pop-os dalok miatt, és mert nem azt az underground punkot játsszák, mint a pályájuk elején. Ha ma is így lenne, akkor kb negyede ennyien ismernék őket, bár a keményvonalas punkok körében igazi hősök lennének. Én nem bánom, hogy mertek újítani a srácok. A Waiting mellé egy ötletes klip is készült, a dal pedig sikeres volt, egészen 2004-ig, amikor megjelent a banda soron következő lemeze, amit úgy hívtak: Amercian Idiot.
Oasis - Stop Crying your heart out
Habár a 2002-ben megjelent dal, az egyik legnépszerűbb Oasis ballada, szerintem mégis túl kevesen ismerik, pláne idehaza. Ha a rádióban nem, akkor Pillangóhatás című sci-fiben hallhattad. Ez egy (nagyon) jó dal a továbblépésről, és a reményről. A szövege egyszerű, mint a faék, a hangszerelése tökéletes. Ha szar kedvem van, egyszerűen csak meghallgatom, majd leporolom a ruhámat, és felállok a padlóról.
SOiL – Halo
2001-ben Scars néven megjelent, a SOiL második lemeze. A chart listákon nem értek az élmezőnybe, de jó pár daluk, még ma is megállja a helyét! Főleg a Halo, ami tipikus metal party himnusz. Vagy legalábbis annak kéne lennie…
Velvet Revolver – Set Me Free
A Gn’R ritmusszekciója visszatért a rockzene élvonalába. 2004-ben a supergroup piacra dobta a Contraband-et, Scott Weiland énekessel karöltve. Összesen 4 millió példány fogyott a lemezből, ami az internet korszak eleje-közepén nagyon jó eredménynek számított. A banda turnézott, és a klipeket okádta az MTV, és a többi csatorna. A Set Me Free volt az album egyik slágere, még a 2003-as Hulk filmhez is felhasználták. 2008-ban az énekes kivált a bandából, a VR pedig azóta is keresi az új énekesét. Hogy őszinte legyek, szerintem egyáltalán nem keresik, mindenki elvan a saját szólókarrierjével. Kiváltképp Slash, akinek szépen bejött az élet! Hülye is lenne pihenteti a csúcson lévő szólókarrierjét, egy kis hobbizenélésért, ami olyan szempontból kár, hogy a középiskolás éveim kedvenc bandájáról beszélünk…
Joe Perry – Shakin’ My Cage
2005. május 3. Joe Perry megjelenteti első szólólemezét. Habár volt már egy hasonló zenekara a The Joe Perry Project, az nem teljesen volt szóló (mint a Slash’s Snakepit). Az album nem rengette meg a világot, erős közepes kritikával illették, ami kb fedi a valóságot is. A nyitótétel viszont pontosan az, ami hiányzott az Aerosmith visszatérő lemezéről 2012-ben! Vegytiszta rock n roll! Sajna Tylerék rágörcsöltek a nagy come back-re (igaz volt is miért), így a legtöbb számot túlbonyolították. A Shakin’ My Cage viszont nem tököl, csak üt, mint a buszkerék! Itthon meg újfent a kutya sem ismeri…
Skinderd – State of Emergency
„Ragga-metal”. Ja ám, van ilyen is! Magyarországra szerencsére sűrűn látogatnak a srácok, nem kicsit király bulikat csapva! A State of Emergency, a 2007-es Roots Rock Riot nagylemezen található, a banda a koncertjein változó gyakorisággal adja elő. Sajna nem képzi az alapját a Skindred setlisteknek, pedig ez is kiváló partykellék!
Noisettes - The Count of Monte Christo
A brit zenekar debütáló lemeze a 2007-ben megjelent What’s the Time Mr. Wolf?, egy üde színfoltot hagyott benne, amikor elért hozzám. Számomra nem volt tökéletes, de voltak rajta megkapó dalok, és reméltem, hogy a folytatás ennél csak jobb lesz. Sajnos nem így történt, vagy legalábbis az én zenei ízlésemhez mérten nem. Mindezek ellenére van egy örök kedvencem tőlük a The Count of Monte Christo. Egy igazi kis power ballada, melynek olyan energikus lezárása van, hogy majd szétrobban tőle a fejhallgatóm! Egy jó tanács: habár csak a klipet találtam youtube-on, ne azt hallgassátok agyba-főbe, mert meg van vágva a dal alatta.
Sum 41 – Best of Me
Az Underclass Hero egy megosztó lemez lett, de nem hinném, hogy ez a legrosszabb albuma a kanadai punkoknak. Sok kedves emlék fűződik ehhez a lemezhez, középiskolásként ezt is rongyosra hallgattam. Az album végén szereplő Best of Me, méltatlanul eltűnt a semmibe. Sose volt sláger, vagy koncert kedvenc, de egy igazi gyöngyszemről van szó. Bár az is megeshet, hogy csak én vagyok elfogult ezzel kapcsolatban, ám egy próbát mindenképp megér.
Papa Roach – Change or Die
A Metamorphosis volt az a lemez, amivel bekerült a vérkeringésembe a Jacoby Shaddix-ék zenéje. Természetesen jó néhány slágerüket már előtte is ismertem, de ezzel lettem kifejezetten rajongó. A mai napig szeretem őket, és a lemezt is. A Change or Die vérbeli buli indító lenne, ha élőben is játszanák… Agresszív, pörgős, és fogós szerzemény. Nagy kár, hogy hanyagolják, neked azonban nem muszáj!
Three Days Grace – Life Stars Now
A 2006-os One-X után, nem kicsit magasra tette a lécet a 3DG, amit mondanom sem kell nem sikerült megugraniuk. A Life Stars Now című lemez, az előzőt próbálja majmolni, néhány eredeti ötlettől eltekintve. Az album nem mondható rossznak, inkább egy tipikus közepes, de a One-X után csúnya visszaesésként aposztrofálnám. A lemez címadó dala meglepő módon a sor végére került (na jó, a One-X-nél is ugyan így volt). Maga a dal nem maradandó, vagy klasszikus, de igen szimpatikus darab.
Wolfmother – Violence of the Sun
Az Ausztrál tehetség, Andy Stockdale szeret érdekes dalokat írni. A Violence of the Sun pont ilyen. Ez volt a Cosmic Egg záró darabja (ha a nyolcvan féle deluxe, és itunes verziókat nem nézzük), és amit ebben a dalban hallunk, az egy igen magas színvonalú műremek! Mind ének, mind játék, és mind hangzás terén teljesítmény, amit az akkori felállás az asztalra tett! Szinte mindig libabőrös leszek, amikor meghallom.
Imelda May – Mayhem
Az Ír énekesnő elsöprő kritikai sikereket tudhat maga mögött, nem véletlenül. A Mayhem című lemez 2010-ben jelent meg, a címadó dalhoz pedig klip is dukált. Ha az egyik este a TV előtt ülve, a csatornák közti szörfözés közepette nem kaptam volna el ezt a klipet, akkor valószínűleg csak évekkel később ismertem volna meg az énekesnőt, és munkásságát. Számomra máig érthetetlen, hogy a videó öt év alatt sem érte el a kétmilliós megtekintést sem youtube-on! Bezzeg a Gangnam Style…
Hinder – Hey Ho
A Hinder zenekarra sokan Nickelback klónként tekintenek, és nem teljesen alaptalanul. Kezdetben tényleg leginkább az előbb említett zenekar adta az irányelvet, aztán idővel megtalálták a saját hangzásukat. Sajnos a zenekar legutóbbi lemezén már nem az eredeti énekes dalol, amit személy szerint sajnálok, ugyanis Austin Winkler hangja stílust vitt a hangzásba. Mondanom sem kell, idehaza kevésbé ismert a banda, bár ezt már sokadjára írom ebben a cikkben. A 2010-es All American Nightmare jó album lett, és a Hey Ho a kedvencem róla. Ez a tipikus lazítsunk, sörözzünk, és énekeljünk típusú sláger. Ha neked ez kimaradt, egy kattintással pótolhatod!
+1
Aerosmith – Remeber Walking in the Sand
Tudom, volt már Aero, de ez nálam örök kedvenc. A teljesség kedvéért megjegyezném, hogy ez a dal egy feldolgozás. Eredetileg a The Shangri-Las nevű csajokból álló poptrió adta elő, még 1965-ben. A dal már a maga idejében is sláger volt, ám közelébe sem ér a későbbi feldolgozásoknak. Ritka az ilyen, de megesik. Az Aerosmith, a szintén nem túl sikeres Night in the Ruts lemezén jelentette meg a feldolgozást. Akkoriban újra népszerű lett a dal, habár a zenekar erőteljesen szétesőben volt. Mondanom sem kell, a koncerteken szinte egyáltalán nem hallani, igaz van még bőven ballada Tylerék repertoárjában!
Ennyi volt a móka már, remélem találtál kedvedre valót a fentiek közül! Ha neked is vannak olyan kedvenceid, amiket elhanyagolnak, vagy kevesen ismernek, akkor ne habozz, írd meg kommentben, de „Ne mondd el senkinek!” ;)
Továbbá, ha tetszik, amit itt találsz ne légy rest követni facebookon! Amennyiben másokkal is megismertetnéd a blogot, oszd meg a cikket! Pacsi! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése